A hollywoodi kasszasikerek (blockbusterek) jelentős része a "science fiction" műfajába tartozik. Nagyobb részüknél szinte teljes egészében a fikció uralkodik, de van jó néhány olyan is, amelyben az alkotók igyekeztek a tudományos szempontokat is érvényesíteni. Természetesen olyan mértékben, amennyire ez egy hollywoodi mozinál lehetséges, hiszen a tudományosság igényét össze kell hangolni azzal, hogy ezen filmek alapvető célja mégis csak a szórakoztatás, és ügyelni kell arra is, hogy a várható bevétel legalább kétszeresen meghaladja a költségeket, különben bukásnak ítélik a próbálkozást.

A tervezett hat előadáshoz hat olyan filmet választottunk, amelyekben a lehető legjobban sikerült összehangolni a tudományos igényességet Hollywood, illetve a nézők elvárásaival, és ezt a filmek sikere is alátámasztja. A válogatás természetesen szubjektív, ezen hat alkotáson kívül más filmek is joggal kerülhettek volna a listára, ha az hosszabb lehetett volna.

Mindegyik előadásban egy-egy filmmel foglalkozunk. Először röviden felvázoljuk annak hátterét és cselekményét, majd áttekintjük a filmek azon részeit - ha sok ilyen van, akkor csak válogatva -, amelyeknek releváns fizikai (esetleg kémiai, biológiai) és csillagászati vonatkozásai vannak - ezeket körbe is járjuk -, és az alkotók tudományos szempontból is helyes képet festettek. A legjobb szándék ellenére is előfordulnak azonban még ezekben a filmekben is olyan részek, amelyekben ez - akár filmes szempontok miatt - mégsem sikerült, ezeket sem hallgatjuk el.

Az előadássorozat célja, hogy bemutassa az emberiség által sikeresen felbocsátott űrszondákat és azok tudományos eredményeit és ezen keresztül a Naprendszer felfedezését. Kitérünk az űrkutatás kezdeteire, még a gyakorlati megvalósulás előtti elképezléseket is érintve. Az űrverseny hőskorában alakultak ki mai “műholdas” életünk alapjai, mind a kommunikáció, a térinformatika (térképezés, időjárás, közlekedés), mind a Föld és a világűr műholdas vizsgálatai terén.

Áttekintjük a Naprendszer felkutatására induló missziókat, és megismerkedünk azokkal a kicsit ismerős, ám mégis különös és barátságtalan világokkal, amelyeket megismerhettünk az űrszondák segítségével. Végül a műholdak mai életünkre gyakorolt hatását ismerjük meg, és kitekintünk a jövő lehetséges fejleményei felé is.

Az előadássorozat a csillagászat és asztrofizika legújabb eredményeit tekinti át, újszerű nézőpontot meghatározva. A lineáris építkezés módszerét nagyrészt elhagyva, megpróbálunk egyből fejest ugrani a mai embert leginkább foglalkoztató kérdések tengerébe. Jelszó: “amit tudni akartál a csillagászatról, de eddig nem volt alkalmad megkérdezni”.

Az előadások tehát azokra a kérdésekre épülnek, amelyeket az elmúlt három évtizedben megtartott több ezer csillagászati bemutatónkon kaptunk, vagy éppen az elmúlt években a közösségi térben találkoztunk. A világegyetem szerkezete, múltja és lehetséges jövője; a tér és az idő szerkezete; a fekete lyukak és egyék kozmikus szörnyetegek világa; a kozmikus becsapódások és veszélyeik; életlehetőségek vagy ezek hiánya a világegyetemben; minden mindennel összefügg? - miért számoljunk le az ezotériával.

Az előadások mintegy negyedik elemeként a Szombathelyen közvetlenül művelt asztrofizikai területekről ad áttekintést az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium kutatógárdája: a Tejútrendszer szerkezete, kialakulása, alrendszerei; hogyan ismerjük meg a csillagok titkos életét; mit tudunk már a más csillagok körül keringő bolygókról; hogyan alakult át a csillagászat (is) az adatvezérelt, hálózatos tudományok (data science) korában.